Vámbéry nyomában fotókiállítás

A kiállitás megnyitója egy másfélórás vetítéssel egybekötött nagyon érdekes útibeszámoló volt, ahol Tamás beszélt élményeiről, a képek történetét is hallhattuk Tőle és Vámbéry kalandos utazásáról is sokat mesélt. Előadása annyira érdekes volt, hogy megkértük tartson még egy élménybeszámolót, meséljen az útról megint. A záró előadáson sok olyan információt hallhattunk, ami megkönnyíti a mai utazó dolgát, ha ezen a különös vidéken vándorol és sok újat magáról Vámbéryról is.

Páczai Tamás rövid összefoglalója a kalandos életű keletkutatóról:

"180 éve született, 150 éve indult Közép-Ázsiába, 100 éve halt meg. Livingstone szerint „igazán kár..., hogy nem Afrikát választotta tevékenysége színhelyéül”, Charles Dickens pedig egy baráti beszélgetésen így szólt hozzá: „Önnek, Uram, regényírónak kellene lennie!”

Magyarországon élt, Ferenc Józseftől kapott katedrát a Pesti Egyetemen, mégis a későbbi VII. Edward angol király mutatta be az akkori felső tízezernek a Nemzeti Kaszinóban, Budapesten. Útleírásai Jókai kedvencei voltak és Drakula figuráját is neki „köszönhetjük”, ő mesélt Vlad Tepesről Bran Stokernek. Közvetve hozzájárult az Antant megalakulásához, politikai kérdésekben tanácsokat adott angoloknak, franciáknak de a török szultánnak is, ezért is sokan kora James Bondjaként emlegetik.

A bulváros felütés után olvassuk el tanítványa, Germanus Gyula sorait: „Bicegő úr vastag botjára támaszkodva pontosan délután három órakor megjelent háza kapuja előtt, pillanatra megállt, végigjártatta szemeit a fenséges Dunán, aztán lassú léptekkel megindult a Nemzeti Kaszinó felé. A boltosok, a rakpart munkásai megigazították óráikat, oly pontos volt az öreg úr, s volt idő, amikor Albion politikai óramutatóját ez után a szerény, kedves mosolyú, de acélakaratú és törhetetlen energiájú kis ember után igazgatta.”

Ő Vámbéry Ármin nyelvtudós, keletkutató, az MTA rendes tagja, a Magyar Földrajzi Társaság alapítója, a londoni Royal Geographic Society tiszteletbeli tagja. Halálának 100 éves évfordulója alkalmából 2013-ban emlékévvel tiszteleg előtte Magyarország."

A fotónapló rövid története Tamás szavaival:

"Hatalmas utazásra indultam 2012 augusztusában hajón és biciklin híres keletkutatónk nyomában Törökországon, Iránon, Türkmenisztánon, Üzbegisztánon és Afganisztánon át, síkfilmes fényképezőgéppel és írógéppel. Az elkészült anyagból nemzetközi kiállítás-sorozatot terveztem 2013-ban, mely Vámbéry Ármin emlékéve.

Vámbéry közép-ázsiai utazása a maga korában egyedülálló volt, ugyanis elsőként szolgáltatott pontos információkat (az európai utazót a nyugati hatalmak kémjének tekintették, amit halállal „jutalmaztak” Teherántól keletre, ezért utazott Vámbéry álruhában, kolduló dervisnek öltözve) a türkmén és üzbég népek életéről, szokásairól abban az időszakban, amikor a nyugati hatalmak - főleg a britek India miatt - aggódva figyelték az Orosz birodalom hódításait a térségben.

Ezt az utazást ismételtem meg a híres keletkutató emléke és szellemisége előtt tisztelegve. Vámbéry érdeklődve figyelte a sztyeppei népek szokásait, hétköznapi életét és ezekről igen ízes leírásokban számolt be a magyar nyelv eredetének kutatása mellett. Számos helyi vezető, külföldi követek és a perzsa sah is fogadta, ajánlólevelekkel látták el 2,5 évig tartó utazása során.

Ezért célom az utazás helyszíneit úgy bemutatni, mintha Vámbéry Ármin napjainkban utazna.

Az utazás napjainkban sem veszélytelen vállalkozás, elég csak a feszült iráni atomhelyzetre, vagy az afganisztáni háborúra gondolni. Reméltem egy iráni-izraeli háború nem fogja megakadályozni az utazást, Afganisztán Hérat tartománya pedig az ország legnyugodtabb része.

Ragaszkodtam Vámbéry eredeti útvonalához is, ami azt jelenti, hogy Budapestről hajón kell megtennem az utat a Dunán és a Fekete-tengeren át Isztambulig, majd onnan a kelet-törökországi Trabzonig. Innen biciklivel folytatom az utazást a Kaukázuson át Teheránig, majd a Karakum sivatagot átszelve Khíván, Buharán és Szamarkandon keresztül az észak-kelet afganisztáni Hérát érintésével vissza Teheránig. Innen vonattal utaztam vissza Isztambul érintésével Budapestre.

Legjobb tudásom szerint Vámbéry Ármin útját teljességében még senki nem dokumentálta képpel és szöveggel (keletkutatónk is titokban készítette jegyzeteit magyarul, de arab betűkkel).

A projektet erkölcsileg támogatta a Magyar Tudományos Akadémia, szakmailag a Fiatal Fotóművészek Stúdiója, Hanwag túracipővel és egy softshell dzsekivel a Trexpert Túrabolt. Médiapartnerei a Magyar Nemzet és a Képmás magazin, így a projektről ezek nyomtatott és elektronikus hasábjain egyaránt rendszeresen olvashatták a híreket.