Fejlámpa

Fejlámpa

Fejlámpa futáshoz, túrához, a mindennapokra

2021-11-08 00:00:00

A fejlámpa az alapfelszerelés része és javasolt akkor is magunkkal vinni, ha nem tervezzük, hogy a túra az éjszakába fog nyúlni. Táborozásnál a fejlámpa elengedhetetlen kellék, de otthon is sokszor hasznát vehetjük

 A fejlámpák fő kényelmi szolgáltatása, hogy kezeinket szabadon hagyja. Táborozásnál, éjszakai túráknál, de otthon is nagy hasznukat vesszük. A mai fejlámpák  fényforrása szinte kizárólag LED lámpa, ami meglehetősen keveset fogyaszt, nagy fényerejű és hosszú élettartamú.
 
A fejlámpákat nézegetve a következő jellemzőket találjuk a leírásukban, amik alapján dönthetünk, hogy melyiket is válasszuk. Vannak olyan fejlámpák, amiken külön fényforrások biztosítják a kétféle fókuszt (pl. Fenix fejlámpák).
 
 
A fejlámpa fénycsóvája
 
Széles (angol: flood vagy wide): Általános tevékenységhez, például sátor körüli pakoláshoz, vagy otthoni használatra alkalmas fénycsóva. Nem túl erős, széles fénypászmájú, ezért akkor hasznos, amikor a körölöttünk lévő térből többet érdemes bevilágítani, például szerelésnél, amikor jó, ha azt is könnyen észrevesszük, ami a kezünk ügyébe esik, nem csak magát a tevékenységünk célterületét látjuk. Olvasáshoz is alkalmas. Általában nem láthatunk vele nagy távolságra.
Egyes fejlámpáknak állítható a fókusza, mások fel lehetnek szerelve szórólencsével, amivel ezt a széles fénypászmát elérhetjük. Ha fontos ez a lehetőség, nézzük meg, hogy a kiszemelt fejlámpa rendelkezik-e ilyesmivel.
 
Fókuszált (angol spot vagy focused vagy narrow): Ez a fénycsóva relatíve keskeny, de nagy hatótávolságú. Akkor használjuk, ha pédául sötét ösvényen haladunk, és a biztonságos haladás érdekében be akarjuk látni az előttünk lévő terepet vagy túrajelzést, egyéb tereptárgyat keresünk.
 
Azok a fejlámpák a legváltozatosabban használhatóak, amiknél a két típusú fénycsóva állítható vagy mindkettő választható.
 
 
A fejlámpa fényereje (mértékegysége a lumen)
 
A lumen, mint mértékegység, azt a fénymennyiséget jelöli, ami egy fényforrást minden irányban elhagyva a környezetébe sugároz.
Természetesen a nagyobb fényerő, nagyobb fogyasztást is eredményez, ezért önmagában nem biztos, hogy meghatározó abban a kérdésben, hogy melyik fejlámpát is válasszuk. Egy olcsóbb, kisebb fényerejű fejlámpa, ami sokkal tovább bírja, például egy táborozáshoz vagy otthoni vésztartaléknak sokkal megfelelőbb, mint egy csak néhány óráig világító nagy fényerejű fejlámpa, aminek a fényessége ráadásul szükségtelen is páldául egy sátorcövek leveréséhez.
Nagy belső termekkel rendelkező barlangban viszont biztosan nagy fényerőre lesz szükségünk, ahhoz, hogy ne maradjunk le a látnivalókról.
 
Azt érdemes ellenőrizni, hogy ahhoz a tevékenységekhez, amire használni akarjuk a fejlámpát, rendelkezik-e elegendő fényerővel. Egy otthoni villanykörte kicseréléséhez 20-30 lumen bőven elég. Éjszaka, nagy sötétben, egy erdei ösvényen nem árt a minimum 80 lumen, éjszakai biciklizéshez pedig legalább 150-200 lumen.
 
 
A fejlámpa fénytávja
 
A megadott adatok között találjuk méterben kifejezve azt a maximális távolságot (az egyes fényerőkhöz rendelve), amire a fejlámpa még használható fényt tud szórni. Vagyis míg a fényerő megmondja, hogy a fényforrás milyen fényes a kiindulásánál, a fénytáv arról tájékoztat, hogy milyen messze láthatunk fejlámpánkkal. Javasoljuk, hogy a vásárlás előtt egy kölcsön fejlámpával tegyünk próbát, akár a kertben vagy az éjszakai utcán, hogy mennyi is a bevilágított
táv a valóságban, mert ami az egyik felhasználónak elég a biztonságos tájékozódáshoz, a másiknak nem feltétlenül.
 
 
A fejlámpa üzemideje
 
Az üzemidőt a gyártók úgy adják meg, hogy azt a maximális időt kapjuk egy adott üzemmódra meghatározva, aminek legvégén a fejlámpa még éppen használható fényt ad (a telihold fényerejét) két méteren. Az üzemidő elég kényes paraméter, mivel annak ellenére, hogy egzaktnak tűnik, elég sok minden befolyásolja, így érdemes a biztonság kedvéért kb. 10%-kal kevesebbnek venni. Hidegben például sokkal gyorsabban merülnek az elemek.
 
 
A fejlámpa tömege
 
A legtöbb fejlámpa valahol 80 g körüli értéken mozog és a méretük is eléggé hasonló. A fejen felül futó plusz pánt, vagy a külön akkumulátor növelheti a tömeget, illetve a nagyon nagy fényerejű modelleknél az anyag és a hűtőbordázat vagy nagyobb elemek okozhatnak súlytöbbletet. Ezek általában speciális felhasználásra szánt modellek (pl. mászáshoz vagy barlangászáshoz). Egyszerűen vegyük fel a fejlámpát és érezni fogjuk, ha a tömege zavaró.
 
 
A fejlámpa üzemmódjai
 
A legtöbb fejlámpa általában három üzemmódot kínál: maximális és minimális fényerő, ill. villogó (vagy vörös fényű) üzemmód. Vannak, amik ennél jóval többféle módot kínálnak, és vannak olyanok, amiket programozni is lehet, hogy egy adott üzemmódban milyen fényerővel világítsanak. Az általános felhasználónak ez utóbbira nincs igazán szüksége, de aki rendszeresen túrázik és/vagy sportol éjszaka, annak nagyon hasznos lehet, hogy a gyakran változó helyzetekhez tudjon alkalmazkodni (ilyen pl. a Petzl Nao fejlámpa, ami ráadásul adaptív világítással rendelkezik, vagyis érzékeli azt a távot, amin világítania kell, és ennek megfelelően módosít a fényerőn).
 
A maximum (angol: high vagy max) fényerőre általában csak rövid időre van szükség, jusson eszünkbe visszakapcsolni, ha már nem igazán kell nagy fény.
 
A közepes (angol: mid) fényerő nem általános opció, de azok a fejlámpák, amiken van ilyen, nagyon változatosan használhatóak, mivel a túrákon előfordul olyan helyzet, amikor nem a kezünk távolságában és nem is nagy távolságon kell látnunk. A sötét táborhelyen közlekedni például egy ilyen közepes fényerővel könnyű is és gazdaságos is.
 
A minimum (angol low vagy min) a legtöbbet használt üzemmód, és ez fogyaszt a legkevesebbet is. Általános, otthoni felhasználásra vagy tartaléknak szánt fejlámpánál érdemes ezt venni alapul.
 
A villogó (angol strobe vagy flash) üzemmód tapasztalataink szerint normál túrázónak szinte teljesen felesleges, mégis szinte mindegyik fejlámpa tudja.
Éjszakai országúti közlekedésnél, vészjelzésre vagy kerékpáron mégis jól jöhet.
 
A "boost" (vagy zoom) üzemmódnak nincs nagyon magyar megfelelője. Néhány modellen extra szolgáltatásként adják a gyártók. Lényege, hogy általában 10 másodpercre túlhajtják az elektronikát és a maximális fényerőnél is nagyobb fényerőt produkáltatnak a fejlámpával. Olyankor jöhet jól, amikor veszélyesnek ítélt helyzetben "odavilágítunk", hogy jól fel tudjuk mérni a terepet. Ez az üzemmód nagyon megterheli az elemeket.
 
Vannak olyan modellek (pl. a Black Diamond fejlápái), melyek fényereje szönetmentesen állítható. Nagyon jó opció, mivel pontosan a felhasználáshoz tudjuk igazítani a fényerőt.
 
 
Egyéb fejlámpa jellemzők
 
Kapcsoló gomb(ok)
 
A használat szempontjából az egyik legfontosabb ellenőrizendő tulajdonság. Könnyű-e váltani vele az üzemmódokat, mennyi erő kell a benyomásához, kezelhető-e kesztyűben? Próáljuk ki ezeket, kézbevéve a fejlámpát és mindenképpen úgy is, hogy a fejünkön van. Az, hogy a fejlámpa kezelése kézre esik-e vagy nem teljesen egyéni, ezért ez egy döntő tényező lehet a választásnál.
 
Vannak olyan modellek, amiknek a gombját lehet úgy állítani, hogy véletlenül se kapcsolódjon be a hátizsákban, táskában; igen hasznos szolgáltatás ez is.
 
 
Vörös fény
 
Elég sok fejlámpa rendelkezik ezzel az üzemmóddal is. Szerintünk a legnagyobb előnye az, hogy közös szálláson, sátorban kevésbé zavaró a vörös fény, így ha használnunk kell a fejlámpánkat, nem ébresztünk fel vele másokat (kisbabák éjszakai ellenőrzésénél is hasznos). nagyon sötét helyen, pl. barlangban a szemünk védelmében is jól jöhet, ha a vörös fénnyel kezdünk. Horgászásnál is jól használható.
 
Egyéb fényszínek
Takálkozhatunk még kiegészítésként zöld fényű világítással (színpontosan mutatja a térképet) és kék kiegészítő fénnyel is (ez utóbbi eléggé speciális: vadászatokon vérnyom kereséshez alkalmas).
 
Szabályozott kimenő teljesítmény
 
Az ilyennel rendelkező fejlámpák (vagy elemek) nem fokozatosan veszítenek a fényerejükből, hanem az elem (aksi) utolsó "energiamolekulájáig" ugyanolyan teljesítménnyel működnek és egyszer csak kialszanak. Habár ez egy viszonylag népszerű opció, megvan az a hátránya, hogy lehet, hogy egy kényes szituációban maradunk sötétben.
 
 
Vízállóság
 
Elég sok fejlámpa rendelkezik bizonyos ellenállással a nedvességgel szemben. Ha csak annyit látunk, hogy "waterproof" próbáljunk érdeklődni az eladónál vagy a gyártónál, hogy ez pontosan mit is jelent. Ennél persze pontosabb leírásokkal is találkozhatunk, de a komolyabb gyártók IP kóddal adják meg a hiteles értéket. AZ IP kód jelentésének könnyen utánanézhettek a neten (pl. Wikipédián). A túrákon az IP4-es (cseppmentes) besorolású fejlámpákat már nyugodtan használhatjuk.
 
 
Billenő lámpatest
 
A billenő lámpatest egy hasznos tulajdonság. A Petzl fejlámpákat például egy kézzel dönthetjük több fokozatban. A tapasztalat az, hogy sokszor van rá szükség, hogy a fénycsóvát pontosan tudjuk irányítani.
 
 
Elemek, akkumulátorok
 
A lítiumos elemmel működő fejlámpák hasznosak hideg időben, mivel ezek az elemek jobban bírják a hideget.
 
A tölthető nikkel-metál-hidrid akkumulátorok (NiMH) is gyakran használatosak fejlámpákhoz és jól bírják a hideget.
 
Az újratölthető elemek hajlamosak lemerülni, ha huzamosabb ideig nem használják őket. Ezért is és a "kettő jobb mint egy" elv alapján is, érdemes tartaléknak vinni alkáli elemeket, amik jól bírják a tárolást.
 
A fejlámpa kiválasztásánál szempont lehet, hogy milyen elemmel megy, hiszen ha különlegesebb, nehezebben beszerezhető vagy csak egy adott márkára jellemző elemről van szó, akkor a beszerzés nehézsége akadályozhatja a fejlámpa használhatóságát. Kérdezzünk rá arra is, hogy használható-e a fejlámpához újratölthető elem.
 
 
Elem töltöttség jelző
 
Egyes fejlámpamodelleken van egy külön kis lámpa, ami kigyullad vagy villog az elem egy adott lemerülési szakaszában. Szerintünk egyénfüggő, hogy ez valódi segítség-e, de hasznos lehet. Tájékozódjunk, hogy mikor is jelez a visszajelző, mert ez gyártókként eltérő.
 
 
Fejpánt
 
Vannak fejlámpa modellek, amikhez alapból adnak egy keresztfejpántot is, ami a fejünk közepén fut, és vannak, amikhez lehet külön venni. A stabilitás és  a biztos pozíció miatt értékes kiegészítő lehet.
 
 
Külső elemtartó
 
Nagyobb teljesítményű fejlámpák esetében előfordul, hogy külső tartóban helyezik el az elemeket, amivel a homlokunkról veszik le a terhet. Általában  a fejpánt tarkó felöli részén rögzítik és egy kábelen vezetik az áramot a fejlámpába. Ha ilyen fejlámpát választunk, érdemes felpróbálni egyszer hosszabb időre, hogy kényelmes-e, és megnézni, hogy lehet-e a tartót például a zsebben hordani.

Hozzászólások Fejlámpa cikkünkhöz:

Te lehetsz az első, aki kérdez, vagy hozzászól!