Szlovák-paradicsom

Szlovák-paradicsom

Szurdokvölgyek, vízesések, mesés tájak: egy rövid ismertető a Mozgásvilág csapatától

Ha azt mondom, Káposztafalvi-karszt, vagy Káposztafalvi-mészkőhegység, az nem sok embernek ismerős, de ha azt mondom Szlovák Paradicsom, az már sokkal több embernek csal mosolyt az arcára. Ugyanakkor még ezzel sem vagyunk egészen közel a valósághoz, mert a Hernád és a Gölnic folyó közötti területet nemzeti parkká nyilvánították 1988-ban és nem csak a szurdokokkal tagolt Sztracenai-hegység tartozik ide, hanem a Sztolica- és a Rozsnyói-hegység, sőt az Alacsony-Tátra keleti végnyúlványának egy része is. Az egész terület egyébként a Gömör-Szepesi-érchegység területéhez tartozik, így azon sem kell meglepődni, ha például Szepes-várában tett kirándulásunkkor azt látjuk, hogy a vár is a Szlovák Paradicsom nemzeti park része.

[cim]

 

De térjünk vissza a túrázók szemében oly népszerű Sztracenai-hegységhez, és vegyük sorra, milyen látványosságok vannak ezen a vidéken. A túrázók bakancslistás célpontja az a 10 szurdokvölgy, amelyekben láncok, létrák és rámpák segítik a feljutást a néhol több száz méteres kanyargó mélységekben a kisebb-nagyobb vízesések mentén. Persze vannak azért sima ösvények is, melyeken semmilyen extra leküzdendő akadály nincs a szintes emelkedőket és meredek lejtőket leszámítva. Itt is változatosan szép természeti formákat láthatunk, de ezeknek az ösvényeknek fontos szerepük van a szurdoktúrák utáni lejutásban, mivel a szurdoktúrák kizárólag lentről felfelé járhatóak – ez alapszabály a hegység területén – és ha már fent vagyunk a fennsíkon, akkor valahol le is kell jutni onnan egy nem szurdokos útvonalon.

A legtöbb szurdok a Sztracenai-fennsík északi és nyugati oldalán található, de vannak olyanok is, amelyeket a hegység belsejében érünk el, illetve egy rövidet pedig dél felől. A nyugati oldalon Podlesoknál – vagyis Erdők alján – turista központ és egy nagy kapacitású kemping is található akár sátrazóknak, akár faházas szállást keresőknek. Ha innen a kemping mellől indulunk, akkor első látványosság a Suchá Belá szurdok, amely a leghosszabb és egyben leglátogatottabb szurdok. Keletről Csingov településnél is találunk egy parkolót, innen a hegység közepe felé lévő szurdokokat érhetjük el. 

Az egyik legfelkapottabb a Kysel-szurdok, melyet a Fehér-patak völgyéből tudunk megközelíteni. A szurdokot 1976-ban egy tűzvész pusztította el, és 40 év természetes regenerálódás után vasalt mászóútként, vagyis via ferrata-ként adtak át ismét a turistáknak. A szurdok a ferrátás szakasz fölött ketté ágazik és két sokkal könnyebben járható ágra bomlik ezek a Kis- és a Nagy-Kysel szurdokok. Ha a Fehér-patak völgyében tovább megyünk, akkor eljuthatunk a Solymos-völgybe (Sokolia dolina) – nem összetévesztendő a Nagy-Sólyom-völggyel – és megnézhetjük a Nagy-Fátyol-vízesést, amely a hegység legmagasabb zuhataga a maga 75 méterével. Ennek megfelelően számos létrát kell megmásznunk, extrém kalandos és látványos útvonal, emiatt tériszonyosoknak kevésbé ajánlott.

Ha Káposztafalváról (Hrabusice) a hegység nyugati oldala felé vesszük az irányt, akkor Pila településnél két újabb gyöngyszemet fedezhetünk fel. Az egyik a Piecky-szurdok, amely kemencét vagy üstöt jelent, ez a szurdok a hatalmas üst szerű medencéiről kapta a nevét, amelyeket a patak a sziklákba mélyített. Ebben a szurdokban találjuk a legek létráját, a Nagy-vízesésnél több mint 20 méter magasba kell egyetlen létrán felmásznunk. A másik szurdok a Nagy-Sólyom-völgy, ebben is számos létrát és fából készült járó rámpákat fedezhetünk fel, és ez a második leghosszabb szurdok a hegységben, készülhetünk rá, hogy ha meg akarjuk mászni, akkor oda-vissza 17 km-es kört kell bejárnunk, nem kis szintkülönbséggel. Egyébként mindkét szurdok közel ugyanerre a magaslatra érkezik meg közel 1000 méteres tengerszint feletti magasságban.

Ezektől némileg eltér maga a Hernád-áttörés, melyben a széles folyó mentén haladó ösvényeken kis szintkülönbségekkel túrázhatunk, igaz az izgalmakról itt sem kell lemondani, hiszen a szorosban a folyó felett néhol csak a függőleges sziklafalak vannak, ezeken a részeken acél rámpákon sétálva és láncokba kapaszkodva juthatunk át. A szoros keleti végén található a környék leglátványosabb kilátója – hogy a legszebb is-e, azt nem állítom, ez egy szubjektív kérdés, mindenki döntse el maga, melyik a legszebb – a leglátványosabb jelző viszont megilleti, mert egy 146 méter magas függőleges sziklafal tetején lévő párkányról van szó. A teraszról lenézhetünk a Fehér-patak völgyére és a Hernád-áttörés végére is. Nem véletlen, hogy ez a szikla állandó sziklamászóhely és sok versenyt is rendeznek itt. A peremen nincsen korlát, így csak nagy óvatossággal szabad megközelíteni. 
A Hernád-áttörést a két végén lévő nagy méretű parkolók bármelyike felől megközelíthetjük, és bármelyik végéről indulunk, egyforma távolságra találjuk a Menedékkő szurdokot, amely felvezet a Menedékkő turistaházhoz, ahol egy kolostorromot is bejárhatunk.

Egy szurdokot találunk a déli oldalon is. Imrikfalva, azaz Dedinky mellett a nagy tó közelében nyílik a Zejmár-szurdok, ez is egy „leg”, ugyanis a legrövidebb szurdok a környéken, látványban viszont nem elhanyagolható, összefűzve egy Fehér-pataki völgy túrával kellemes programot csinálhatunk belőle. Ha megmásztuk, mindenképp sétáljunk el a Geravy pihenőig, amely a helyi sífelvonó felső állomása, és nem csak turistaházat, de működő büfét és állat simogatót is találunk itt.

A déli oldalon található a Dobsinai jégbarlang is, amely Európa leglátogatottabb jégbarlangja. A Gölnic-folyó völgyében található 136 méter magasan a folyó szintjétől. A barlangot 1870-ben fedezték fel Rufinyi Jenő bányamérnök segítségével. A parkolóból fel kell sétálnunk egy meredek sétányon a bejárathoz, és szakvezetéssel egy órás program végigjárni a látogatható részt. Érdemes előre tájékozódni a nyitvatartásról és a látogatási időpontokról.

Ha megtetszett ez az összefoglaló, olvasd el túraajánlóinkat is, és keresd fel a Szlovák-Paradicsom számtalan csodáját.

Képek: Nyáry Tamás Mozgásvilág

[cim]


 

Hozzászólások Szlovák-paradicsom cikkünkhöz:

Te lehetsz az első, aki kérdez, vagy hozzászól!