A Csorba-tó

A Csorba-tó

Kellemes családi séták vagy esti túra utáni levezető séták ideális helyszíne. 

A Csorba-tó a Magas-Tátra egyik legfelkapottabb turisztikai helyszíne és központja. Maga a tó a közeli Csorba településről kapta a nevét. Viszont nem mindegy, hogyan írjuk le. A Csorba-tó alak magát a tavat jelenti, ha pedig Csorbatóként írjuk, akkor magát a tó körül felépült települést értjük, amely önálló településként működött 1947-től 1999-ig. Lakott területről 1644-ben tesznek említést, de csak az 1800-as évek elejétől lendült fel a turisztikai jelentősége. Jelenleg ismét Csorba területéhez tartozik, de Magastátra (ez is egy önálló város) a Tátra egységét féltve vissza szeretné szerezni.

Turisztikai központ lévén számos szálloda működik itt, és ennek megfelelően zsúfolt is a környéke. Ugyan sok száz férőhelyes parkolókat alakítottak ki a környéken, ennek ellenére javasolt inkább a híres Elektricskával azaz a kisvonattal ideutazni, amely Poprád felől szállítja ide a turistákat. A tó Csorba településről is megközelíthető a siklóval, amely egy fogaskerekű vasút és össze van kapcsolva a vonat vonalával.

A tó környéke akár egy rövid sétára, vagy babakocsi tologatásra is tökéletesen alkalmas. Parkosított sétányon lehet körbe kerülni a tavat, kellemes családi séták vagy esti túra utáni levezető séták ideális helyszíne. 

Ha rövidebb túrát keresünk, akkor a Magas-Tátra híres Magistrale útján jó darabon szintben el lehet sétálni akár a Jamszkó-tóig, vagy felkereshetjük a zöld jelzésen a közeli forrásokat is. Ha nem riadunk vissza a gazosabb nehezebben járható tereptől sem, akkor érdemes egy körtúrát tenni a piros és zöld jelzések között bezárt területen a Furkotai-patak menti tanösvényen, amely a 2004-ben, az egész Magas-Tátrára kiterjedő szélvihar pusztítását mutatja be, illetve annak lehetőségeit, hogy miként lehet az erdő és az élőhelyek helyreállítását elősegíteni. Közben felkereshető két nagyon eldugott, de csodálatosan szép tavacska az Alsó- és Felső-Rekettyés-tó is. Az ösvény ugyan jelzett, de a magas fűben alaposan figyelni kell, merre halad.

Számos hegycsúcs és látványos hágók is elérhetők a Csorba-tótól, köztük az alakja miatt jelképpé vált Kriván is. Jellegzetes görbe csúcsáról kapta a nevét, és ugyan a hivatalos első meghódítása 1840-ben történt, jóval korábbi múltra tekint vissza, mert Mátyás király idejében már aranyat bányásztak itt. A legkönnyebben a Csorba-tótól lehet megközelíteni úgy, hogy a már említett Jamszkó-tótól a kék jelzésen felmászunk a 2300 méter tengerszint feletti magasságban lévő Kriván alatti nyeregig, innen pedig a déli sziklás gerincen juthatunk fel a csúcsra 2494 méter magasságba. A Krivánról teljes körpanoráma nyílik úgy a Magas-Tátrára, mint a Liptói-Tátrára és az Alacsony-Tátra vonulatára.

Ha a Csorba-tó partjáról a síugró sánc felé nézünk, rögtön észrevesszük a hegy oldalába épített felvonót. Ez a lift az elülső Szoliszkó-csúcs oldalába visz fel, innen érhető el a Szoliszkó vagy Furkota-csúcs tömbje, így ide könnyebb módon lifttel is, vagy egy kiadós mászás után a lift alatt haladó jelzésen is felmászhatunk. Azért annak is van sport értéke, ha a lift felső állomásától indítjuk a csúcstámadást, mert 1840 méterről még fel kell kapaszkodni 2117 méter magasra és ez a mutatvány mindösszesen egy 900 méteres útvonalon történik, tehát nagyon komoly meredekségű ösvényt kell megmászni.

Lehetőség van arra is, hogy csak körbejárjuk ezt a hegytömböt egy nem kevésbé szép útvonalon, ha a Mlinica-völgyön indulunk felfele. Első látványosság a Fátyol-vízesés, majd felette a Szkok-tó, és már majdnem a hágó alatt a Szentiványi-tó. Innen meredek emelkedővel a hegytömb északi oldalán lévő a Lorenz-hágóba érkezünk, ahol izgalmas láncos mászás után jutunk át a szűk sziklakapun. A túloldal látványa lélegzetelállító: alattunk a Felső Wahlenberg-tó és az Alsó Wahlenberg-tó, előttünk a Kriván csúcsa. Innen a tavak mellett leereszkedve a Furkota-völgyön érkezzünk vissza a Csorba-tóhoz.

A tótól egy könnyed sétával (4km) a Poprádi-tó is elérhető, ide 2 jelzett úton is eljuthatunk. Innen pedig újabb csúcsok felé is törhetünk. Észak felé indulva két lehetőségünk is kínálkozik, az egyik a 2367 méter magas Kapor-csúcs, aminek a mászása közben egyre csodálatosabb panoráma tárul elénk a Nagy-Hincói tóra, igaz ezért rendesen meg is kell dolgozni. A másik variáns pedig a Szlovák-Lengyel határon magasodó Tengerszem-csúcs, amely 2499 m-es magasságával ugyan a Tátrának nem a legmagasabb csúcsa, de Lengyelországnak igen. Emiatt igen népszerű, egy-egy hétvégi szép nyári napon fürtökben lógnak itt a turisták. Ennek a csúcsnak a megmászása nem igényel hegymászó tapasztalatot, de a szint és a meredekség alapos felkészülést igényel. A Tengerszem-csúcs a lengyel oldalon található Tengerszem-tóról kapta a nevét, ahonnan a lengyel turistaút kapaszkodik fel.

A Poprádi-tótól délkeletre pedig a már emlegetett Magistrale túraösvényen mászhatjuk meg az Osztreva-nyerget, amely nagyon kis szintkülönbséggel majdnem egy magas az Osztreva-csúccsal. Ez az ösvény az egész Magas-Tátra déli oldalán végigvezet, így akármerre megyünk valahol biztos keresztezni fogjuk.

A Csorba-tó nem csak nyáron jó turisztikai célpont, hiszen télen síparadicsommá változik, és bár itt viszonylag kevés sípálya található, de tökéletes szálláshely és innen a Magas-Tátra más síterepei is könnyen elérhetők.
Kép: Nagy Árpád

[cim]

Hozzászólások A Csorba-tó cikkünkhöz:

Te lehetsz az első, aki kérdez, vagy hozzászól!